Zöld szőnyeg alá a problémát! – fiatalok terveztek Miskolcon

2014-04-16

Fényösvény, magyar borok útja, hostelként működő „zöld tornyok” a történelmi Avason – filmgyár, rehabilitációs vagy épp egyetemi központ a DAM egykori területén. Fiatal építészhallgatók egy városfejlesztési műhely keretében készítettek ezeket az innovatív terveket, amiket sajtónyilvános prezentáción mutattak be a város vezetésének – a műhely eredményeit ugyanis felhasználja a város az Integrált Településfejlesztési Stratégiában.

Most készül Miskolcon a város középtávú céljait és az ezek eléréséhez szükséges konkrét lépéseket megfogalmazó Integrált Településfejlesztési Stratégia. Januárban többnapos műhelymunka keretében a különböző szakmák meglátásait integrálták. Március 31. és április 3. között pedig budapesti és debreceni építészhallgatók – lakóhelyüket tekintve mintegy negyedük miskolci, és nagyjából ugyanennyien angol képzésben résztvevő külföldiek – foglalkoztak a város két értékes, inspiratív és számos lehetőséget magában rejtő részével: a történelmi Avassal és a DAM ipari területével.

– Ennek a két városrésznek a sorsa, fejlesztése meghatározó kérdésköre lesz a jövőnknek. Miskolc elindult a fejlődés útján, ahhoz pedig, hogy további terveket készítsünk, megfelelő alap kell, szükségszerű, hogy a helyiek és távolabbról jöttek gondolatai egymásba épüljenek – emelte ki a prezentáció előtt Kriza Ákos polgármester.

A hallgatók oktatói – Szabó Julianna és Rosta S. Csaba építész – ismertették: a januári szakmai műhely által lerakott alapelveket figyelembe kellett venni a szokásos egyetemi alkotóhét keretében elvégzett a munka során. Így például segíteni kell a magasabb értéket képviselő városi funkciók megtelepedését, és növelni a város átjárhatóságát. A belvárosban cél a terület vitalitásának kiterjesztése, a leértékelődött zöldfelületek szépségének, biztonságának, népszerűségének visszaállítása. Nem biztos, hogy a tervek műszaki és gazdasági megalapozottsága igazán mély, ám mindenképp figyelemreméltók.

Először a történelmi Avasra vonatkozó terveket mutatták be a csoportok. Egyikük fényösvényekkel és -dobozokkal hívná sötétedés után felfedező sétára a vendégeket, az út végén kiállításokkal, szabadtéri színpaddal művészeti élményt kínálva, míg nappal a gyerekeket és a szüleiket is vonzó, kalandparkkal kombinált játszótér várná a látogatókat. Egy másik terv alapgondolata az volt, hogy az avasi séta célja ne egy konkrét hely, a kilátó legyen – hanem maga a barangolás. Ehhez három sétautat alakítanának ki a meglévő présházak és pincék felhasználásával: a magyar borokét, a civil szervezetekét és a mesterségekét.

Az iráni és brazíliai fiatalokból álló csoport kiemelte, ha a Budapestre érkező turistáknak csak egy százalékát tovább lehetne hozni Miskolcra, az már újabb 43 ezer vendéget jelentene. Olyan vonzerőben gondolkodtak, ami fenntartja önmagát, és ami egyértelműen illik a Green City szemléletmódhoz. Így zöld szőnyeg alá „söpörnék” a nem tetsző részeket – még a hegy alatti út egy részét is, hogy a gyalogosok komfortosan, a zöldben juthassanak a belvárosba. Az életet pedig szabadtéri múzeummal, és a pincesorokhoz illesztett, olcsó szállást kínáló „zöld tornyokkal” pezsdítenék fel.

Hasonlóan színes elképzelések születtek a DAM területére is. Egy csoport filmgyárat telepítene az egykori hengerműbe. Másik a gazdasági környezetet és a munkahelyteremtést szem előtt tartva az építési hulladék újrahasznosítására, majd más hulladékok feldolgozására „állítaná” át az ipari részt – majd erre alapozva kutatás-fejlesztést, szak- és egyetemi képzést, modern kulturális funkciókat és közparkot is telepítene.

Született olyan terv, ami a kórház közelségére alapozva elsősorban időseknek teremte gyógyászati, rehabilitációs és életteret, míg más az extrémitás szemléletmódjával teremtene alternatív életteret és az oktatás, a gyakorlat és a gyártás között projektalapú rendszert.

A koncepciók érdekesek és elgondolkodtatóak – vannak elemeik, amelyek ismerősnek tűnnek, és vannak egészen újak. Ahogy Rostás László főépítész fogalmazott összefoglalójában: a tervek készítéséhez, ahhoz, hogy megvalósíthatók legyenek, kell a tapasztalat. De szükség van a jövőt megalapozó friss szemre és gondolkodásmódra – különösen, hogy amit most terveznek, az már ennek a fiatal generációnak épül. Pfliegler Péter alpolgármester pedig hozzátette: minden csoport munkájában van olyan, amit szívesen megvalósítanának. Finanszírozási kérdésekről most ne essen szó – de érdemes lesz a hallgatóknak, ha addig esetleg nem is, néhány év múlva visszatérniük, mert könnyen találkozhatnak majd egy-egy ötletükkel.

(forrás: Minap.hu)

2014.03.31.-2014.04.03.